2017. május 15., hétfő

Zsinóros nemez mellény


Zsinóros nemez mellény

Ausztrál merinói a gyapjú amit befestettem,
 azután kézzel nemezeltem. 
A zsinórokat is gyapjúból készítettem el,
 majd kézzel felvarrogattam.
100% gyapjú ez a mellény.





2017. május 1., hétfő

Lullára csalogató

Lullára várunk néhány családot, párt, egyént azok közül, akik még nem találták meg helyüket.  

Jó lenne földrajzi közelségben is együttműködni hozzánk hasonló szellemiséggel és hasonló értékek mentén élő lendületes és optimista emberekkel. Egy-két eladó ház van a falunkban.
Röviden néhány szót magunkról:
 A városi őrjöngésből ’gyüttmentként’ érkeztük erre az alig kétszáz fős, egyutcás kis településre, a dombos-völgyes gyönyörű Lullára, a Balaton déli partjától 15 km-re, Somogyba. Immár két éve az otthonunk Lulla, s a kéthektáros terület házzal, melléképületekkel, sok jó, régifajta termő gyümölcsfával. Józan eszünk és megérzéseink által hozott döntéseink - melyeket Anasztázia tovább erősít – vezettek minket ide.
 Önellátásban évről-évre jobban haladunk, többre jutunk. A „több” nem pénzügyi gyarapodásunkat jelenti, nem a bankszámlánk lesz gazdagabb, hanem több: a vegyszermentes, tiszta saját élelmiszerünk, saját fogott magjaink, gyümölcseink, terményeink, az állatok akik körülvesznek, kézműves munkáink, barátaink, önismereti utunk, tapasztalataink, örömünk.
 Anasztázia tanította szemléletet igyekszünk követni. Életünk minden területén kerüljük az erőszakot. Erőszakmentesség alatt értjük a húsmentes táplálkozást, az állatokkal való emberi bánásmódot, a teljesen vegyszermentes kertészkedést és vegyszermentes háztartást, sőt az egymással és másokkal való kommunikációt is. :)
(További részleteka holdmacska.blogspot oldalon találhatók és itt lejjebb.)
 A megosztásokat megköszönjük a leendő új lullai gyüttmentek nevében is.

 Amin dolgozunk:
-  életterünk örömtelivé és virágzóvá tétele minden élőlény számára, hiszen biodiverzitás nélkül nincs Egész-s-Ég.
- Magyar hagyományainkat éljük, a magyar motívumok egyre gyakrabban megjelennek kézműves munkáinkon is. Célunk élő múzeum létrehozása életterünkön, mellyel terveink szerint régi mesterségeket, szokásokat, népszokásokat, hagyományokat is bemutatunk, megélünk hétvégi foglalkozások keretein belül.
-Kalákák szervezése közös ügyeink megvalósítása érdekében.
- Egy újfajta, új energiás „gazdálkodás” megteremtése célunk, nem a régi paraszti gazdálkodást akarjuk egy az egyben visszahozni.
A természettel együttélést, és abban való ’életbenmaradást’, önellátást, önfenntartást  sok vidéken újrakezdőhöz hasonlóan mi is csak tanuljuk - az is megesik, hogy saját kárunkon.

Idén kistermetű juhokat szeretnénk hozni, (Cikta) elsősorban a nagy füves terület karbantartása és némi gyapjú céljából, melyet nemezeléshez használunk fel. A gyapjú nagyon fontos alapanyag számunkra, hiszen nemezelve illetve fonva és kötve ruhaneműket, használati tárgyakat készítünk belőle. Ilyen témákban hétvégi műhelytalálkozókat szeretnénk tartani.
A nemezelés mellett ruhaneműket, táskákat, szatyrokat is készítünk – újrahasznosítással, vagyis nem vásárolunk új anyagot a méteráru boltban, hanem ismerőseink, rokonaink ruha-adományait használjuk fel, vagy a turkálóból szerezzük be az alapanyagokat.

Elsősorban vegetáriánus ételeket fogyasztunk, mi állatot húsáért nem tartunk. Kenyerünket magunk sütjük, a környékbeli tönkölylisztből. Kinti kemencénk már van, ebben a kenyér után a kalács is csudafinomra sül, vagy akár egy rakott cukkini.
Családi méretű „kertészetünk” teljesen vegyszermentes. Növénytársítással, preparátumokkal igyekszünk távoltartani az esetleges kártevőket, kapálás helyett mulcsolunk, ősztől a mélymulcsos verziót vezetjük be.  A megtermelt és megtermett növényeket minél többféle módon igyekszünk felhasználni, a befőzésen és fagyasztáson túl az aszalás és az olajban tartósítás kap egyre nagyon jelentőséget nálunk is. A tájfajta növények termesztése és fogyasztása kiemelten fontos számunkra: nem igazán hiszünk az ismeretlen eredetű import ’élelmiszerekben’ (pl. a chia-magban, amikor itt van nekünk az őrségi őstermelők által termelt tökmag,  a távolkeleti vagy dél-amerikai esőerdők pusztítása árán megtermelt kókusz- vagy pálmazsír helyett sokkal jobbak a helyben termelt olajok: tökmagolaj, sárgabarackmag olaj, lenolaj, mákolaj, stb.) Banán helyett preferáljuk a helyben termett sárgabarackot, szilvát, almát, cseresznyét, s a goji-bogyót amit mi régóta ördögcérnának nevezzük, hiszen vadon nő felénk is. Csodálkozunk, hogy miért fogadják mások el ezt a rengeteg ismeretlen eredetű importságot, amikor itt a Kárpát-medencében annyira áldott helyzetben vagyunk, hogy minden megterem, ami számunkra fontos élelmiszer lehet. Ami pedig nem terem meg nálunk, arra nincs is igazán szükségünk. A méltatlanul elfeledett vad növények is kiváló élelmiszerek és gyógyszerek, melyek itt hevernek a lábunk előtt. Ezeket is igyekszünk minél szélesebb körben megismerni és használni.
Életünk minél szélesebb területén törekszünk arra, hogy természetes anyagokat használjunk, hogy a természettel minél inkább összhangban maradjunk. A vegyszermentes élet a házon belül is egyre jobban működik nálunk - habár a mosószóda és az ecet is vegyszer….hiszen a talajban és a vizekben élő lények biztosan egyiknek sem örülnek.
 Vizes w.c.-nk nincs, egyelőre a hagyományos komposzt-toalettet használjuk – mely legnagyobb meglepetésemre kiválóan ’működik’ – a fűrészpornak hála   Az új generációs (bonyolultabb és hatékonyabb) komposzt-toalettünk is félig már elkészült, a nádgyökérzónás víztisztító is folyamatban. A házban és a ház körül is a természetes anyagokat használjuk, elsősorban azokat, amelyek már itt vannak nálunk. Pl.: kerítés készítéshez levágott ágakat, csempézéshez régi, törött csempedarabokat, mosogatószekrény készítéshez deszkákat,stb.
 
Arra törekszünk, hogy életünkben minimalizáljuk az energiafelhasználást. 
A megújuló energiaforrásokat preferáljuk, ennek házon belüli fejlesztésére akarunk nagyobb hangsúlyt fektetni.


Ami számunkra fontos, hogy legyenek saját fogású magjaink, melyeket évről évre tudunk használni, a saját fáinknak magoncai, gombák az erdőben, a csönd, és az azt megtörő madárcsicsergés, vagy a harkálycsalád az öreg almafánk odvában. Fontos, hogy a paradicsomunk szépen fejlődjön, hogy a cseresznyefákról leszedjük a rákúszott komlót. Fontosak számunkra a személyes kapcsolatok és az, hogy nálunk minden élőlénynek - legyen az növény, rovar, vadon élő állat - maradjon élettere.










2017. április 23., vasárnap

Élelmiszerbiztonság




A tegnapi vacsorában az volt a legjobb, hogy minden részvevő a környékről érkezett.
A kenyérhez a búza a szomszéd faluból, a nyimi ökofaluból.
A sajthoz a tejet a szomszédom tehene adta.
A vadsaláta a kertünkből: madársaláta, salátaboglárka, tyúkhúr, ibolya, kankalin és csalán forrázott levele.
A legtöbbet a tökmagolaj utazott, ő egészen az Őrségből jött.

Kimondhatatlanul jó érzés (és tudat), hogy az étel nem utazza körbe a világot, mielőtt az asztalunkra kerül. Ismerem a helyet ahol terem, az embert akitől veszem, az energiákat amelyek körülvették. Tudom, hogy nem kapott mérget, tudom, hogy érettem szedtem (szedték) le, nincs rajta tartósítószer a szállítás, tárolás miatt, s nem raktáráruházakban kényszerérlelték.
Harmathy Ildikó, a káptalantóti piac asszonya mondta, hogy számára az élelmiszerbiztonság egyet jelent azzal, hogy személyesen ismeri az élelmiszer termelőjét, sőt akár meg is látogathatja a termelőt, így a saját szemével is láthatja hogyan, miként készül az étel.

Ibolyaszirup, ibolyalé



Parfékat, fagylaltokat öntözhetünk vele.
 Az íze különlegesen finom és intenzív, olyan, mint az illata.
- egy befőttes üveg ibolyavirág
- 3 dl fehérbor
- 7 dl hideg víz
- egy evőkanál cukor
Ezeket jó összerázni az üvegben. Az üveget teljesen letakarni, becsomagolni hogy ne érje fény, és hűvös helyen 7 napig állni hagyni.
Ezután fel lehet forralni jó sok (kb. 1 kg ) cukorral, és így lesz belőle szirup.

Én ezt a cukros folyamatot kihagytam, így csak nagyon finom ibolyalé maradt, ez látható a fotó is. 
A 7. nap után cukros forralás nélkül üvegekbe töltöttem a levet. Ezért amikor néhány hónap múlva elővettem,  kissé erjedt ibolyapezsgőt találtam az üvegekben.
A receptet Meret Bissegger: Meine wilde Pflanzenküche című könyvében találtuk.

Tökéletes reggeli





Tökéletes reggeli a bundáskenyér és a tea mellé ez a saláta,
 melyet azokból a 'vad' növényekből szedegettem össze, amit a kertben találtam:
- tyúkhúr
- podagrafű
- salátaboglárka
- ibolyavirág
- csalán (forrázva)
- gyermekláncfű
- komlórügy
+ pici méz a szomszédból, egy citrom pár csepp leve a saját cserjénkről, tökmagolaj

Fehér, lófogú kukorica

Gyermekkorom kedvenc téli csemegéje a mézes-mákos kukorica. 
A fehér, lófogú, 8 soros régi, parasztfajta kukorica nyártól a csutkáján száradt, most lemorzsoltam, áztattam egy éjszakán át, azután megfőztem. Közben daráltam Melind mákjából, amit rögtön rászórtam a még gőzölgő kukoricára, és rácsurgattam a szomszédom akácmézét.

Alma - vegyszer nélkül

Vegyszermentes almáinkból még márciusra is maradt néhány darab, 
egészen jó állapotban.
Az üvegekben pedig a cukor és tartósítószermentes 100% saját készítésű almalé,
és az almachips.


Nemez topogó

Gyapjúból nemezelt meleg topogó. 
Belső talphossz 10 cm.


2017. április 17., hétfő

Nagy gyapjú táska

Gyapjú táska
Egészen mély olajzöld táska, a hozzá tartozó cipzáras nesszeszerrel.
A táska a cipzárnál 30 cm széles, a legalján 60 cm-ig bővül, lefelé 40 cm.
A pántok 56 cm hosszúak.
A nesszeszer a cipzárnál 20 cm, alul 35 cm, a magassága 16 cm.
Mindkettő duplán bélelt: belülre pamutvászon bélést varrtam, és még egy flíz töltetet is,
ezáltal szép tartása lett és jó puha is.
A világoszöld dekorációt gyapjúból nemezeltem, azután rávarrtam.
A cipzárak húzói egy-egy nemeztulipán.
Ezúttal sem újonnan vásárolt anyagokból dolgoztam, hanem textil újrahasznosítással:
egy kiváló minőségű és állapotú, de ódivatú loden kabátból (80% gyapjú, 20 % más)
készült a táska, a bélése pedig nemrégen még egy pamutvászon szoknya volt.
Aki szereti a természetes anyagokat és akinek fontos, hogy pici ökolábnyomot hagyjon maga után,
annak ez a darab igazán jó választás.
(A fényképezőgépnek sérült az objektívje, ezért láthatóak itt-ott foltok, amelyek a táskán nincsenek :)






Nemez tulipán

2017. április 4., kedd

Tönkölypuff nemez felülettel

Ennek a puffnak 40 cm az átmérője, 20 cm magassága.
Az ülőfelületet puha ausztrál merinói gyapjúból nemezeltem, 
amit kézzel varrtam hozzá az újrahasznosított textil részhez, a saját festésű gyapjúfonalammal.
Van egy belső, angin huzat, ebbe töltöttem bele a tönkölypelyvát.
Mind a belső, mind a külső cipzáras,
 így a pelyva szükség szerint utántölthető, cserélhető.




Nemezelt tönkölypuff

 Ennek a puffnak 40 cm az átmérője, 20 cm magassága.
Az ülőfelületet puha ausztrál merinói gyapjúból nemezeltem, 
amit kézzel varrtam hozzá az újrahasznosított textil részhez, a saját festésű gyapjúfonalammal.
Van egy belső, angin huzat, ebbe töltöttem bele a tönkölypelyvát.
Mind a belső, mind a külső cipzáras,
 így a pelyva szükség szerint utántölthető, cserélhető.





2017. március 18., szombat

Nemez puff tönkölypelyvával töltve

30 cm átmérővel és 30 cm magassággal,
ausztrál merinói gyapjúból.
A nemez ülőfelülethez kézzel varrtam hozzá 
a bársony részt. Alul cipzáras a külső és a belső angin huzat is,
így a pelyva cserélhető, utántölthető.





Kék-zöld sapka-sál ausztrál merinói gyapjúból



Nemez ülőpárnák

Nemezpárna ausztrál merinói gyapjúból. 
Átmérője 30-40 cm, vastagsága kb. fél cm. Puha, s még a hideg kövön sem fázik az, aki ezen ül. Pille könnyű, gyorsan összetekerhető vagy -hajtható, így akár egy női táskában is elfér. Kertmoziba, szabadtéri színházba, Margitszigetre, fesztiválra ideális. De simán csak a konyhában egy széken is kiváló szolgálatot tesz :) Strapabíró és mosható. 


















Notebook tartó szitakötőkkel

Méret alapján készült, cipzárral záródik,
merinói gyapjúból.
Vastag, erős, puha és tartós.



Nemezpapucs királyfiaknak

43-as méret, kézzel rávarrt bőr talppal.