A birsalmából birsalmasajtot, birsalmazselét és befőttet készítettünk.
A befőttekhez, lekvárokhoz tartósítószerként csak kevés cukrot adunk, mást nem.
A többi befőtthöz hasonlóan: az üvegeket kifőztük, vagy kiforráztuk, a vizet kevés cukorral felforraltuk, beletettük a megmosott birsalmákat héjastul, de magház nélkül, egy picit főztük, majd üvegbe raktuk néhány szem szegfűszeggel és egy kis darab fahéjjal együtt, a szirupot ráöntöttük, és száraz dunsztba tettük addig, amíg ott ki nem hűlt.
(A birsalma-birskörte befőtt sültekhez különösen finom.)
 |
| Birsalmasajt dióval |
A birsalmát jól megmostam, és négybe vágtam. A magházát benne hagytam, mert abban sok a pektin, ami zselésít. Fazekamat átöblítettem ecettel, hogy ne ragadjon le a birs, ezután aljába kb. fél liter vizet öntöttem, és a négybe vágott birsalmadarabokat beletettem. Folyamatos kevergetés mellett lassú tűzön puhítottam addig, amíg szinte teljesen szétfőtt.
Amikor megpuhult a birs, szűrőbe tettem és azon átpasszíroztam egy másik fazékba. A lehető legkisebb lyukú szűrőt használtam, mert minél kisebb a lyuk a szűrőn, a birsalmasajt annál homogénebb lesz. Az így átpasszírozott masszát ismét feltettem a tűzre, és jó sokáig főztem, folytonos kavarás mellett. Amikor már szép sötét színe volt, csak akkor öntöttem hozzá a cukrot, és azzal felforraltam. Annyi cukrot tettem bele, amennyivel én finomnak éreztem - fontos számomra, hogy ne legyen túl édes, a sok cukor elveszi a gyümölcs ízét. Sűrű, alig kenhető, illatos massza az eredmény - és a lakást belengő isteni illat.
Ezután diót törtem, és a negyed diódarabokat fa vágódeszkákra szórtam, ezekre kentem rá a birsalma-masszámat. Száraz helyen néhány napig szárítottam, s amikor egy kicsit már megkeményedett, áthelyeztem a birsalmasajtjaimat egy-egy rácsra (én a hűtőszekrényből vettem ki). Ezeket a rácsokat pedig két bögrére tettem, hogy jól szellőzzenek alulról is. Fontos, hogy a helység, ahol szárítjuk száraz legyen, és a sajt tudjon szellőzni, tudjon kiszáradni, egyébként megpenészedik. A rácson 2-3 hétig szárítottam.
Az elkészült birsalmasajtból végül mézeskalács-szaggató formákkal pillangókat készítettünk, ami nem csak szép és finom, de kiváló karácsonyi ajándéknak is bizonyult.
A birsalmazselét egy speciális, több részből álló szörp- és zselékészítő fazékban készítettük, aminek aljába néhány liter vizet öntöttünk, miután az apróra darabolt birsalmát cukorral megfőztük.A szerkezet lényege, hogy a fazékban a hőre keletkező nyomás hatására az alsó rekeszben lévő víz alulról felszökik a felső rekeszben várakozó birsalmákra, végül egy szeleppel nyitható-zárható kis gumicsövön keresztül ki bugyog a zselé - amit gyorsan üvegekbe töltöttünk, és betettük a száraz dunsztba.
