2019. december 30., hétfő

2018. január 27., szombat

Csodaszarvas nemez papucs

40-es méretűre nemezeltem ezt a papucsot,
magyar gyapjúból.
A belső részét dióval festettem,
 a Csodaszarvast hímeztem, és a bőrtalpat is kézzel varrtam.
100% kézi munka, és a hímzőfonal kivételével
 minden felhasznált anyag természetes.

Csodaszarvas Nemezpapucs

Csodaszarvas Nemezpapucs

Pipacs nemez lámpa - párnával


Pipacsos nemez lámpa, 
hozzá illő nemez ülőpárnával.
A lámpa vékony fémvázát is magunk készítettük.


Nemez papucs nemez szőnyeggel

 Ezt a női papucsot (39-es méretű) - gyapjúból nemezeltem.
Jó vastagra, masszívra gyúrtam és ennek is bőrt varrtam a talpára, 
s egy hozzá illő ágyelőt is nemezeltem neki, kb. 40 cm átmérővel.


Nemez papucs, nemez szőnyeg




Zsebes faliszőnyeg, levél- és újságtartó

Ezt a nemez faliszőnyeget úgy készítettem,
hogy a gyapjút dióval megfestettem, és azután 
gyúrtam ki a 70 cm x 40 cm-es "szőnyeget".
A zsebeket utólag készítettem, és kézzel varrtam rá.





2017. május 15., hétfő

Zsinóros nemez mellény


Zsinóros nemez mellény

Ausztrál merinói a gyapjú amit befestettem,
 azután kézzel nemezeltem. 
A zsinórokat is gyapjúból készítettem el,
 majd kézzel felvarrogattam.
100% gyapjú ez a mellény.





2017. május 1., hétfő

Lullára csalogató

Lullára várunk néhány családot, párt, egyént azok közül, akik még nem találták meg helyüket.  

Jó lenne földrajzi közelségben is együttműködni hozzánk hasonló szellemiséggel és hasonló értékek mentén élő lendületes és optimista emberekkel. Egy-két eladó ház van a falunkban.
Röviden néhány szót magunkról:
 A városi őrjöngésből ’gyüttmentként’ érkeztük erre az alig kétszáz fős, egyutcás kis településre, a dombos-völgyes gyönyörű Lullára, a Balaton déli partjától 15 km-re, Somogyba. Immár két éve az otthonunk Lulla, s a kéthektáros terület házzal, melléképületekkel, sok jó, régifajta termő gyümölcsfával. Józan eszünk és megérzéseink által hozott döntéseink - melyeket Anasztázia tovább erősít – vezettek minket ide.
 Önellátásban évről-évre jobban haladunk, többre jutunk. A „több” nem pénzügyi gyarapodásunkat jelenti, nem a bankszámlánk lesz gazdagabb, hanem több: a vegyszermentes, tiszta saját élelmiszerünk, saját fogott magjaink, gyümölcseink, terményeink, az állatok akik körülvesznek, kézműves munkáink, barátaink, önismereti utunk, tapasztalataink, örömünk.
 Anasztázia tanította szemléletet igyekszünk követni. Életünk minden területén kerüljük az erőszakot. Erőszakmentesség alatt értjük a húsmentes táplálkozást, az állatokkal való emberi bánásmódot, a teljesen vegyszermentes kertészkedést és vegyszermentes háztartást, sőt az egymással és másokkal való kommunikációt is. :)
(További részleteka holdmacska.blogspot oldalon találhatók és itt lejjebb.)
 A megosztásokat megköszönjük a leendő új lullai gyüttmentek nevében is.

 Amin dolgozunk:
-  életterünk örömtelivé és virágzóvá tétele minden élőlény számára, hiszen biodiverzitás nélkül nincs Egész-s-Ég.
- Magyar hagyományainkat éljük, a magyar motívumok egyre gyakrabban megjelennek kézműves munkáinkon is. Célunk élő múzeum létrehozása életterünkön, mellyel terveink szerint régi mesterségeket, szokásokat, népszokásokat, hagyományokat is bemutatunk, megélünk hétvégi foglalkozások keretein belül.
-Kalákák szervezése közös ügyeink megvalósítása érdekében.
- Egy újfajta, új energiás „gazdálkodás” megteremtése célunk, nem a régi paraszti gazdálkodást akarjuk egy az egyben visszahozni.
A természettel együttélést, és abban való ’életbenmaradást’, önellátást, önfenntartást  sok vidéken újrakezdőhöz hasonlóan mi is csak tanuljuk - az is megesik, hogy saját kárunkon.

Idén kistermetű juhokat szeretnénk hozni, (Cikta) elsősorban a nagy füves terület karbantartása és némi gyapjú céljából, melyet nemezeléshez használunk fel. A gyapjú nagyon fontos alapanyag számunkra, hiszen nemezelve illetve fonva és kötve ruhaneműket, használati tárgyakat készítünk belőle. Ilyen témákban hétvégi műhelytalálkozókat szeretnénk tartani.
A nemezelés mellett ruhaneműket, táskákat, szatyrokat is készítünk – újrahasznosítással, vagyis nem vásárolunk új anyagot a méteráru boltban, hanem ismerőseink, rokonaink ruha-adományait használjuk fel, vagy a turkálóból szerezzük be az alapanyagokat.

Elsősorban vegetáriánus ételeket fogyasztunk, mi állatot húsáért nem tartunk. Kenyerünket magunk sütjük, a környékbeli tönkölylisztből. Kinti kemencénk már van, ebben a kenyér után a kalács is csudafinomra sül, vagy akár egy rakott cukkini.
Családi méretű „kertészetünk” teljesen vegyszermentes. Növénytársítással, preparátumokkal igyekszünk távoltartani az esetleges kártevőket, kapálás helyett mulcsolunk, ősztől a mélymulcsos verziót vezetjük be.  A megtermelt és megtermett növényeket minél többféle módon igyekszünk felhasználni, a befőzésen és fagyasztáson túl az aszalás és az olajban tartósítás kap egyre nagyon jelentőséget nálunk is. A tájfajta növények termesztése és fogyasztása kiemelten fontos számunkra: nem igazán hiszünk az ismeretlen eredetű import ’élelmiszerekben’ (pl. a chia-magban, amikor itt van nekünk az őrségi őstermelők által termelt tökmag,  a távolkeleti vagy dél-amerikai esőerdők pusztítása árán megtermelt kókusz- vagy pálmazsír helyett sokkal jobbak a helyben termelt olajok: tökmagolaj, sárgabarackmag olaj, lenolaj, mákolaj, stb.) Banán helyett preferáljuk a helyben termett sárgabarackot, szilvát, almát, cseresznyét, s a goji-bogyót amit mi régóta ördögcérnának nevezzük, hiszen vadon nő felénk is. Csodálkozunk, hogy miért fogadják mások el ezt a rengeteg ismeretlen eredetű importságot, amikor itt a Kárpát-medencében annyira áldott helyzetben vagyunk, hogy minden megterem, ami számunkra fontos élelmiszer lehet. Ami pedig nem terem meg nálunk, arra nincs is igazán szükségünk. A méltatlanul elfeledett vad növények is kiváló élelmiszerek és gyógyszerek, melyek itt hevernek a lábunk előtt. Ezeket is igyekszünk minél szélesebb körben megismerni és használni.
Életünk minél szélesebb területén törekszünk arra, hogy természetes anyagokat használjunk, hogy a természettel minél inkább összhangban maradjunk. A vegyszermentes élet a házon belül is egyre jobban működik nálunk - habár a mosószóda és az ecet is vegyszer….hiszen a talajban és a vizekben élő lények biztosan egyiknek sem örülnek.
 Vizes w.c.-nk nincs, egyelőre a hagyományos komposzt-toalettet használjuk – mely legnagyobb meglepetésemre kiválóan ’működik’ – a fűrészpornak hála   Az új generációs (bonyolultabb és hatékonyabb) komposzt-toalettünk is félig már elkészült, a nádgyökérzónás víztisztító is folyamatban. A házban és a ház körül is a természetes anyagokat használjuk, elsősorban azokat, amelyek már itt vannak nálunk. Pl.: kerítés készítéshez levágott ágakat, csempézéshez régi, törött csempedarabokat, mosogatószekrény készítéshez deszkákat,stb.
 
Arra törekszünk, hogy életünkben minimalizáljuk az energiafelhasználást. 
A megújuló energiaforrásokat preferáljuk, ennek házon belüli fejlesztésére akarunk nagyobb hangsúlyt fektetni.


Ami számunkra fontos, hogy legyenek saját fogású magjaink, melyeket évről évre tudunk használni, a saját fáinknak magoncai, gombák az erdőben, a csönd, és az azt megtörő madárcsicsergés, vagy a harkálycsalád az öreg almafánk odvában. Fontos, hogy a paradicsomunk szépen fejlődjön, hogy a cseresznyefákról leszedjük a rákúszott komlót. Fontosak számunkra a személyes kapcsolatok és az, hogy nálunk minden élőlénynek - legyen az növény, rovar, vadon élő állat - maradjon élettere.